"Annyira fáj, hogy el sem mondhatom,
Nem látom többé, s nem is hallhatom.
Hiába érzem őt itt belül élénken,
kezét felém nyújtva esdőn, félénken.
Mardos a kín, hogy meg nem menthettelek,
de mindig is tudd, nagyon szeretlek."

B Ú C S Ú

Nem könnyű..sohasem fogok tudni olyant írni, ami a Brendáról teljes képet alkot..soha. Annyi jóság, szeret van benne, amit én képtelen vagyok szavakba önteni. Azt a rengeteg jó tulajdonságát, azt a mérhetetlenül nagy szeretetét, ő a legjobb barátom. És most nincs itt mellettem. Tudom, hogy itt van, de mégsem. Itt van, de nem látom. Itt van, de nem érinthetem meg. Itt van, de nem hallom amit mond. De itt van. És mindig itt is marad velem. Mert mi 2-en egyek vagyunk. Egyedül, nélküle nem vagyok én senki..de ő velem van, így a legboldogabb ember lehetek, akinek egy ilyen fantasztikus barátja van, mint a Brenda. KÖSZÖNÖM, HOGY VAGY NEKEM!!! 

ITT KEZDŐDÖTT MINDEN:

...ÉS ÖRÖKKÉ TART!

Nyugodj békében drága barátom. Szívünkben örökké élni fogsz!

1996.08.20.  -  2010.04.04.

"Nagy kérés volt tőled, hogy őt hagyd meg nekünk?
Könyörögni, szenvedni kell, azért hogy boldogok legyünk?
Nem sokat kértem csak, hogy gyógyuljon meg,
S élje azt át velünk mit ő, már nem élhet meg.
Gyönyörű szemében, a fény még csillogott,
Még az utolsó napokban is csak mosolygott.
Mosolygott, mert hitt, mosolygott, mert élt,
Semmi mást nem akart ő, csak élni még.
Küzdött még tudott, még volt ereje,
De a végzet őt is utolérte.
Hosszú útra ment, és a csillagok vezetik,
Vezetik útját, amíg csak álmodik.
Álmodjon egy öregkort, mely csodás és szép,
Álmodja meg azt, hogy még mindig velünk él.
Súgják meg a csillagok üzenetünk... hogy szeretünk,
Mondják meg azt neki, hogy
S O H A S E M
F E L E D Ü N K !!!"

ÉLT: 13 év, 7 hónap, 15 nap

Viszamentem hozzá. Úgyanúgy volt, nem változott semmit. Feküdt. Feküdt az ölemben, néha felsírt. De nyugtatgattam. Simogattam és beszéltem hozzá. Néha rájött egy kisebbfajta görcs. Az állkapcsát kocogtatta egymáshoz. Aztán észrevettem, a másik oldalon kilóg a nyelve és azt harapdálja közben. Ijesztő volt. Ráhajtottam a fejemet a mellkasára, beszéltem hozzá, sokat...

aztán...

áá nem, ezt nem hiszem el..szóval..
az egyik percben a szívverése lelassult, már nem lélegzett.

Ó, - nem! - Brenda mi történt?- kaptam magam rajta. Nem hittem el..

Próbáltam felkelteni, de már nem tudtam...
Megpróbáltam segíteni, de már késő volt..

Már csak feküdt...elment...

Ma reggel, mikor mentünk, nem a helyén feküdt. Kicsit arrébb. Evivel ketten felemeltük, és a helyére raktuk. Nagyon rosszul van. Egész nap vele vagyunk, Evelin, én és a többi kutya. Mindannyian vele vagyunk, vigyázunk rá. Nemrég nagy sírás volt. Brendával sírtunk. Brenda sírt. Odahajoltam hozzá, átöleltem, és beszéltem vele. Elmondtam neki, mit érzek, és ő sírt. Fájt neki, hogy ez történik. Ezzel, hogy ő sírni kezdett, mégjobban megsiratott. Rossz a kiskutyámat szenvedni látni. A kutyát, aki felnevelt engem, aki 5 éves korom óta velem van jóban-rosszban. Akivel felnőttem, aki az én dajkám, aki engem tanított az életre. Az első kutyám. Hozzá hasonló nincsen, mert ő a legjobb! És most azt látom, hogy beteg. Nem tudom, hogyan segítsek neki. Nem tudom lekűzdeni ezt. Nem tudok neki segíteni..tehetetlen vagyok..és ez nagyon rossz. Csak ülök mellette, és nézem őt. És nem tudok segíteni...

Na, sietek vissza hozzá, csak feljöttem pár percre, ebédelni, meg ilyenek...

Tegnap írtam Brendáról és a betegségéről. Kicsit bővebben:

HÉTFŐ: Hétfőn tudtuk meg, hogy milyen betegségben szenved. Az infúzió után és közben evett, pisilni, inni eljárt, úgy tűnt sokkal jobban van, jót tett neki az infúzió.

KEDD: Kedd reggelre sajnos a hétfői kaját kihányta. Ennek ellenére étvágya megvolt, többször evett egy nap. Az állapota nem lett rosszabb.

SZERDA: Szerda reggelre nem hányt szerencsére benne maradt minden. Nem mindig volt étvágya, valamikor evett egy keveset, de nem eleget.

CSÜTÖRTÖK: Megint hányt, nem igazán akart enni, de azért rá lehetett venni néhány falatra. Inni iszik rendesen. Ha wc-znie kell, kimegy, és kinnt végzi el.

PÉNTEK: (tegnap) Tegnap írtam a betegségről. Sajnos nem sokat eszik. Inni is kevesebbet iszik. De ha hívjuk valamerre, akkor kis könyörgés után feláll, és a célig eljön.

SZOMBAT, vagyis ma.
Ma már egyáltalán nem akar enni, elfordítja a fejét, undorodik, ha kaját rakok eléje. Pedig mindenféle ínycsiklandó falatot tettem eléje. Az eddigi kaját pedig kihányta.  Inni sem iszik, nem akar. Evelinnel fecskendővel itatjuk, mert folyadék az kell mindenképpen, nehogy kiszáradjon. Nem nagyon kel fel, segítenem kell neki pisilni kimenni. Fel kell emelnem, hogy felálljon. Szegény édes kis Brendám. :( Rossz így látni.

Brendánál hétfő este volt a doki. Mi kutyasuliba voltunk 7-ig, úgy volt a doki 8 körül jön, de már 7kor nálunk volt, ezért gyorsan jöttünk hazafelé, hogy még ideérjünk, míg itt van. Mikor hazaértem, már nagyjából kész voltak a vizsgálatokkal, vérvétellel, oltásokkal. Brendus még rosszabbul volt, mint mielőtt kutyasuliba mentünk. Daisyt és Csokit gyorsan félreraktam, hogy ne zavarjanak, mikor visszaértem Brendámhoz, mondták, hogy infúziót kell kapnia, maradok-e vele addig, figyelem-e közbe. Természetesen igen! Szegénykém csak feküdt, nem érezte jól magát. Az infúzió kb 2 órán keresztül folyt le. A vége felé már mocorgott egy kicsit Brenda. Aztán aput felhívta a doki az eredményekkel kapcsolatban.

Kiderült, Brenda nagyon beteg. Az ertékei nagyon rosszak lettek, nagy eltérések vannak a normális, és az ő értékei között. Brendának VESEELÉGTELENSÉGE van. Nem lehet meggyógyítani... Erről most többet nem tudok írni.. nem megy..

Nikó már jobban van, még mindig nem tudjuk mi baja volt. Viszont, ha megkapja az adagját, és rágás nélkül bezabálja, ugyanúgy kijön belőle mind. Ezért 2-3 részletben kap kaját egy nap, és nem csak tápot. Reméljük így minden rendben lesz. Viszont a szeme még mindig nem gyógyult meg teljesen. Már jobb, kezd újra barna színű lenni, nem kékesszürke, de a sérülést még mindig látni rajta.

Történt néhány dolog itthon mostanában csak nem igazán volt időm írni.

N I K Ó   beteg. Kb 1 hete hívtuk ki az orvost, mert a szeme hályogos. Szürkéskék színe van. A doki megszínezte, és látszik rajt a sérülés, elég nagy. Nem tudni mitől sérült, mindenesetre nagyon csúnya.  Szemcseppet kap, míg meg nem gyógyul.

De "sajnos" nem "csak" ez a gond. Nikó néhány napja kedvtelen, evés után hányik és felpuffad. Első alkalommal azt gondoltam, az új táppal van gondja, talán allergiás valamire benne, ezért rendeltem neki Acanát. (mivel ezt evett ezelőtt, és nem volt vele semmi gond). De miután megette az adagját, ment és kihányta. A dokinak elmondtuk a tüneteket, kijött megnézte. Az inyát látva kicsit megdöbbent, és vérszegénységre gyanakodott, ezért vért vett tőle. Kapott mindenféle injekciót és gyógyszert. Anyu bevitte a kórházba a vért és 1 óra múlva meg is lettek az eredmények. Szerencsére negatív lett, így azt az elméletet, miszerint hasnyálmirigygyulladása van ki lehet zárni. Most Nikónak diétáznia kell. Viszont ma reggel egy kis adag után megint felpuffadt a hasa, és rosszul érezte magát. Utána (délután) jobban volt már. Most megfigyelés alatt áll..

MÁS!

B R E N D A  sincs a toppon. :(  Mostanában, néhány napja olyan szomorúnak látom. És nehezebben megy szegényem, és ezzel kicsit megijeszt. Nem tudom mi baja szegénykémnek. Szeretném őt is kivizsgáltatni. Ő a szemem fénye, és az nem lehet, hogy ő szomorkodik :) Hiaszen az ő mosolya éltet engem. :):)

Tegnap új képeket csináltunk, mindet nem rakom fel ide, mert egy csomó idő lenne, míg mindet feltöltöm.

Daisy - képek:
(katt a képre a többi kép megtekintéséhez)

Csoki - képek:
(katt a képre a többi kép megtekintéséhez)

Brenda - képek:
(katt a képre a többi kép megtekintéséhez)

Nikó - képek:
(katt a képre a többi kép megtekintéséhez)

Csufi - képek:
(katt a képre a többi kép megtekintéséhez)

Bővebben majd később, addig is:

  I T T ! ! !

A   3 .   f o r d u l ó   v i d e ó i :

BEN agility:

BEN jumping:

CARRIE agility:

CARRIE jumping:

TAMI jumping:

FLOR agility:

FLOR jumping:

SZEMI agility:
 

A   2 .   f o r d u l ó   v i d e ó i :

BEN agility:

 

BEN jumping:

CARRIE agility:

CARRIE jumping:

TAMI agility:

TAMI jumping:

FLOR agility:

FLOR jumping:

Vasárnap (tegnap) voltunk megint Pottendorfban, a Télikupa utolsó fordulóján. A 4 forduló öszetett eredménye alapján, Laura Szemivel 1. helyezett lett, Bianka Florral pedig 3. Grat!!:)

Most nem kameráztam, viszont a 2. és 3. forduló videóit, most ( időben XD ) elkezdtem feltöltögetni. Ha fennt vannak, ide is felrakom.

Daisyvel szlalomoztam egy kicsit. Csokinak pedig elkezdtük tanítani a szlalomot, folyosósan. Előszőr azt hittem, nem annyira fog még neki menni, de aztán egész ügyes volt:

..aztán kicsit összébb raktuk, mert nagyon jól ment:

..és még egy kicsit :)

Aztán következett a Nikó :)

És..a Brenda nagyon akart abból a jutifalatból, ezért ő is végigment párszor :) =)

Itt egy videó Daisy szlalomjáról:

Végül.. egy bónuszkép a szerelmemről :D

Itt a kép, amit írtam, hogy be fogok tenni. A szlalomunk, lefestve:

Edzésen voltunk ma. Egész jó volt Daisy ma. Csoki is, bár a végére elunta magát. 2 pálya között állandóan ásott..:D Aztán a végére kifáradt! Daisy egész jól figyelt ma rám, ma csak egyszer csinált olyat, hogy elhagyta a pályát, de csak az első pályánál, az elején, é azt hiszem akkor is pisilni ment csak. :D Ügyes volt, gyors, keveset hibáztunk. Szóval ma büszke vagyok magunkra. :)

Ma Evelinnel szlalomot festettem. Tegnap apu csinált nekünk egyet (végre!) és ma lefestettük. Először a talprészt, aztán a rudakat. A talprész fekete lett, a rudak pedig piros és sárga. A kész szlalomról majd rakok fel képet, ha már megszáradt a festék, és ki tudjuk vinni az udvarra.

Ma végre fogtam magam, és renbe raktam Daisyt. Felhoztam a szobámba, kikeféltem a szőrét, aztán megtrimmeltem, majd kis szünet után megfürdettem, kifésültem, megszárítottam, megritkítóztam, belenyírtam.. szóval mindent amit vele kell! Igaz még nem fejeztem be 100%-osan, mert a füle tetejénél még néhány centit leritkítózok majd, és a mellkasánál is rikítok, mert nagyon sűrű. Ja, és a mancsa közül most nem nyírtam ki a szőrt, mert már nem volt egyikünknek sem kedve, már mehetnékünk volt, majd legközeleb. Bár nem olyan hosszú, mert nemrég ki lett neki vágva. Szóval nem fejeztem be igazán, de jobban néz ki mint előtte :)
Olyan jó szőre van neki. Főleg most, télen megdúsult az egész, és gyönyörű az első lábán. Meg a szőre anyaga is jó szerintem. Hamar szárad, és selymes. Nekem most tökre teccik.  Sokat nőtt neki. Bár, ha most tüzelni fog, attól megint meg fog ritkulni valamennyire. :(

Néhány kép máról:

A szobám így nézett ki miközben csináltam: (én hülye.. tiszta szőr volt az egész szoba, szállt az egész mindenhova)



Fürdés előtt:

Fürdés közben:

Nagyjából szárazon..(a füle össze volt gumizva, mert még vizes volt...):

Szárazon:

"Készen":

GYÖNYÖRŰM :) IMÁDOM!!

Rendeltem egy textilboxot, ami ma megjött. :)
Egyből meg is néztem, még lent az udvaron. Mindenkinek megmutattam (kutyáknak).
Brendának nagyon megtetszett. Ki sem akart belőle jönni. Nagyon édes volt benne.

Csináltam róla képet. A többiekről viszont nem.

Itt is vannak:

Már egy hónapja nem kellett mennem a kutyakozmetikába "dolgozni", ezért aludhatok tovább. Tegnap unalmamban regisztráltam egy oldalra, a blöki.hu -ra. :D És csináltam profilt a kutyáknak. Egyenlőre csak nekik. Majd lehet, hogy a Tigrisnek is, meg a patányoknak is csinálok, majd max később. Most több időm van a kutyákra is, nem csak délután, hanem délelőtt is. :) Séta, játék,tanulás...

Itt meg lehet nézni a blöki.hu-s profiljukat :D

(katt a képre)

Elég régen írtam, most néhány dolgot bepótolok.

M A I   E D Z É S :
Voltunk ma agility edzésen. Daisy ma nagyon nem volt képben, bár ma Csoki sem. Pedig sonkát vittem nekik :)
Daisy mostanában sokszor csinálja, hogy miközben egy pályát próbálok vele teljesíteni, fogja magát, leszarja a fejem, és elkezd szaglászni. Ez eléggé idegesítő. De hát sok, számára kellemes szag van, ő pedig egy vadászkutya, úgyhogy meg kell értenem.
Csoki pedig hangulatfüggő. Valamikor olyan, mint aki meghalni készül, de valamikor fantasztikusan jó! Egyik edzésen annyira jó volt, hogy elkértem Evelintől többször, hadd fussak vele én, mert szuper volt. És élvezte. :)
Ma mondjuk nem igazán volt hozzá kedve. A kutyasuli melletti fán ott nyücsögtek a madarak, Csoki pedig meg volt őrülve. Mindig megőrül ha madarat lát. Hát igen.. szintén a vadászösztönök.
Viszont!!! Ma Csoki labdázott velem kutyasuliban. Eddig még soha nem labdázott ott velem, meg idegen helyen sem, csak itthon, vagy séta közben a réten. De ma felengedett, nem volt olyan ideges, és labdáztunk. Úgy örültem. :) Még mindig a hatása alatt vagyok. :D

I V A R T A L A N Í T Á S :
Mostanában sokat gondolkozom azon, hogy ivartalaníttatom Daisyt. Nem tudom, honnan jött ez a dolog, mert eddig mindig is annak a híve voltam, hogy nem kell, mert felesleges, és nem természetes...stb.
Még mindig vannak ilyen gondolataim. Félek, hogy komplikációk lennének. Meg alapból utálom a műtéteket. Sajnálnám a Daisyt.
De van néhány dolog, ami miatt mégis jó lenne:

1. nem szeretnék kölyköket

2. tüzeléskor a Daisy kibírhatatlan, nem lehet fegyelmezni, megy állandóan a kanokat hergelni, sőt, még külön zárni sem lehet, mert mindenhonnan ki tud jönni. A szobámban is megőrül ilyenkor, nem lehet bírni vele.

3. van, hogy a Daisy dominanciájából eredő veszekedéseket kezdeményez, és ezt ezzel tompíthatnám, elmulaszthatnám.

4. Nem kell azt számolgatni, mikor hova nem tudunk menni, (pl.: táborok, kutyás találkozók, versenyek..stb.)  mikor fog tüzelni, mikor jön a borzalmas 3 hét. :D

Még átgondolom a dolgot, nem tudom, mi legyen.

B R E N D A :
Brenda barátnőm :) mostanában gyakrabban fájlalja a lábát. Igaz, szed gyógyszert az ízületeire, már kb fél éve adjuk neki a MELOXIVET nevű készítményt, de mostanában kicsit jobban fáj neki. Leginkább csak mikor felkel, például egyhuzamban való fekvés után. Ekkor ha egy kicsit megmasszírozom neki, vagy megy pár kört javul, és már jobb lessz neki. Reméljük jobb lessz neki, és csak a hideg szar idő miatt volt érzékenyebb.
 

Azt hiszem, ennyi, amit le akartam most írni, majd próbálok gyakrabban írni, bár nem történik semmi extra mostanában.

Tegnap megint agility versenyen voltunk Pottendorfban. Ez volt a kupa 3. fordulója. Felvételek vannak.. majd talán felrakom őket. Jó volt megint ez a nap, jó hangulatban telt. Mára viszont eléggé berekedtem, köhögök, a torkom is fáj, alig birok nyelni. :(
Majd kiheverem..

A mély gyász, amelyet egy szeretett lény halálakor

érzünk, abból a megérzésből fakad, hogy minden

egyénben rejlik valami leírhatatlan, valami, ami csak

rá jellemző, és ezért teljességgel pótolhatatlan.

     (Arthur Schopenhauer)

Twiggy ma elment. :(
Ma délelőtt, mikor mentem megnézni Twiggyt, láttam, hogy nem mozdul, kivettem, a teste hideg volt és merev. Elment.. :(

Twiggy állapota a kezelés ellenére napról-napra rosszabb. Már nem hajlandó enni, keveset iszik, nem mozog, fekszik. Próbál küzdeni, de közben gyengül. Aggódom érte. :(

Tegnap Pottendorfban voltunk agility versenyen. Ez volt a Télikupa 2. fordulója. Csináltam megint felvételeket, amit csak utólag fogok berakni, mert videókamerával csináltam, és át kell iratni dvd-re. De legalább a minősége jó. A múltkorinak a minősége nagyon rossz volt. Szép eredmények lettek, és lett egy dobogós is, Laura Szemivel.

A videókat majd pótolom!