Elég keveset írtam ebben a hónapban. Az eheti összefoglaló jön most, aztán ezentúl próbálok gyakrabban írni, és nem csak összefoglalókat.
Szombat (szept. 12.)
Szombat reggel 9 órától agility edzésünk van (lenne). Nos most szombaton reggel 9-re Daisyt állatorvoshoz vittem, mert már 1,5 hete csepegtettem a fülét, tisztitottam neki minden nap többször is, de még mindig gennyes volt neki és fájt. 2 héttel ezelőtt volt kinnt nálunk az orvos, de nem nézte meg a Daisy fülét, csak mondta, hogy csepegtessem neki azzal, amivel eddig szoktam /Surolan/, legközelebb meg kap valami újat, mert biztos kezd immunisá válni, mert több alkalommal volt már ez a fülcsepp használva. Azóta semmit nem javult. Most bevittem ezért. Másik orvos volt ott. Elmondtam a gondomat, s megnézte a Daisy fülét, ahol talált egy toklászt. Szóval..ez volt a probléma gyökere. Kaptunk egy másik fülcseppet, s pár napon belül már semmi gond nem volt a fülével. Egyébként, 10-re odaértünk edzésre. Bár ma Daisy megmutatta milyen lusta is tud lenni, szóval nehézkesen mentek a mai pályák.
Délután elmentem Kapuvárra, a barátnőmmel, Esztivel találkoztam. Magammal vittem a Csokit. Azért a Csokit, mert a Daisy nagyon kifáradt délelőtt, és a Csokit pedig ritkábban szoktam elvinni magammal, úgyhogy őt vittem. Nagyon jól viselte az utat, és őt a szájkosár sem zavarja, mint a Daisyt, aki nyafog össze-vissza, majd leveszi magáról. Csoki nem igazán szeret más kutyákat, ezért Carlos (az Eszti 4 hónapos beagle-je) sem tetszett neki, úgyhogy csak messziről figyelhették egymást. Egyébként Csoki pedig élvezte, ahogy a barátnőm családtagjai simogatják, és mindenkinek pacsizott, meg mindenkivel simogattatta magát. Hát, igen... ő ilyen. A mai napunk ennyi volt.
Vasárnap (szept. 13.)
Ma a Csokinak haladó kiképzése volt, Evelinnel. Én is mentem velük. Egész jól csinálták. A következő ilyen kedden lesz. Eleinte még csak az alap vezényszavakat gyakorloják, és közömbösítéseket csinálnak.
Hétfő (szept. 14.)
Agility edzésünk volt. Kicsit késtünk, de nem gond. Már mindenki ott volt. Jött egy új kutyus is, egy kan border collie, aki ahogy bementünk rákattant a Daisyre, de Daisynek ez nem tetszett ezért oda morgott egy nagyot. Majd mikor pályabejárás volt, Daisyt ott hagytam a padoknál, kikötöttem, mert ha elengedem, elkezd futkosni és kifárad mire elkezdődne a munka, és odament hozzá a kutyus, de megint elzavarta, ugatott rá egy sort. Szegény kutyus pedig csak ismerkedni akart. :D
Aztán jöttek a pályák. Daisy odaállítottam a start elé, előbbre mentem, majd indítottam. Úgy meglepődtem, mikot elindult.. nagy lendülettel ugrott, gyorsan kúszott, gyorsan futott, ahhoz képest mint szokott. Egyszerűen csúcs volt máma. Alig értem a kúszó végére, már jött is ki, és nem lazsált mögöttem a kényelmes tempójában, ahogy legtöbbször ezt teszi. Nagyon boldog voltam ma, és büszke is rá. Egyébként most úgy állunk, hogy eddig midi-t ugrott, de most úgy döntöttünk, inkább mini-t fog, mert még növelni kell a sebességet, és a mini kisebb, így nem fárad el annyira egy-egy pálya utána. Simán átugorja a midi-t, de ha már fáradt, vagy elmegy a kedve, előfordul, hogy átmegy alatta, vagy több pálya után nagyon fáradt lesz. Maximum, ha majd úgy döntünk, hogy már úgy állunk, hogy versenyekre is akár mennénk, akkor előtte emeljük midi-re. Addig is marad mini-n.
Kedd (szept. 15.)
Csokinak haladó kiképzése volt. Elkísértem őket én is a Daisyvel. Daisy jól megugatta a kiképzőt, eleinte be sem fogta a száját, csak dumált és nem tudtam elhallgattatni, de aztán lenyugodott a kisasszony. Az első fél órában pedig mi is beálltunk a feladatokat csinálni. Nem magunktól, csak megkértek, nem e állunk be, mert páros feladatok lesznek, és páratlanul voltak. Hát beálltunk, de aztán mivel nem úgy készültem, hogy most ezt csinálni fogjuk, ezért a második fél órában kiálltunk. Elfogyott a jutalomfalatom is. Csoki egyébként ügyes, jól csinálja. Majd egyik alkalommal fotózok, vagy kamerázok.
Nos..ennyi történt nagyjából mostanában.
Hogy ne csak a Csokiról és a Daisyrpl tegyek említést, a Nikó és a Brenda is remekül vannak. Mindkettejük jól van, bár a Nikónak most kicsit híznia kell, a múltkori hányásos betegsége miatt, mert akkor fogyott néhány kilót. Rajt vagyok az ügyön ;)
Most ennyi..
Ja, berakok képet a Daisy füléről. Ilyen hosszu, amikor még nem göndörödött vissza neki. Ez épp szárítás után készült.
Kicsit sötét . . .
. . . de vakuval meg mindig fura fejet vág. . 
És jöjjön egy bónuszkép.. bár kicsit kakukktojás, mert nem illik valójában ide, de nézzétek meg milyen édesen alszanak a patkányaim együtt:
