Ma nagy meleg volt, ezért séta közben beengedtem a kutyákat a közeli kis folyóba. Daisy és a Csoki is a melegtől megkönnyebbülve futottak bele, és úszkáltak. Egy kis idő múlva, Daisy a folyó másik oldalán volt már, s valamilyen rágcsáló rejtekhelyét tárta épp fel. Én láttam, mikor a másik lyukon kifut egy ijedt patkány, elkezdtem is visszahívni a kutyákat, mert indulni készültünk, de ők épp nagy lázban keresték a folyóparti kis élőlényeket. :D
Ilyenkor se kép, se hang..
Pár perc múlva aztán elindultam az ellenkező irányba, hátha jönnek utánam, de nem igazán vették ezt sem észre. Csoki néhány kiabálás után végre odajött, de Daisy nem. Visszamentem, hogy valaogyan, de most már tényleg elhozom onnan. Mikor már érezte, hogy kezdek igen dühös lenni, nagynehezen, de odajött hozzám. Csóvált és mosolygott, mintha nem történt volna semmi. SŐT! Elhagyta a csont alakú gravírozott bilétáját, amin a neve volt, meg a telefonszámom. :( Pedig jól rá volt erősítve a nyakörvére.
Hát így sikerült ez a nap...
